|
Besenyők
betelepedése Heves vármegyébe.
......
Sokkal nagyobb jelentőségűek voltak Heves vármegye területén a keleti
telepítések. Keletről jöttek a besenyők, majd Kálmán és II. István idejében a
kún népek, a kikhez a palóczok tartoznak. A Névtelen Taksony idejébe helyezi
Thonuzóba besenyő vitéz megjelenését, de az ilyen történetek akkor keletkeztek,
amikor a fekvő birtok támogatására geneológiákat kerestek és ha nem találtak,
költöttek.98) A besenyő beköltözések Szent István idejében indulnak meg.99)
A zasty-i apátság
alapító-levelében 1067 körül Eger, Szihalom táján említés van besenyő-kút,
besenyő-temetők, besenyő-lovagokról. 100) Jerney szerint szintén sok
besenyő-telep volt Heves vármegye területén.101) A besenyő-telepeket ma már csak
a helynevek tüntetik föl, a nép a magyarságba olvadt. Kandra Kabos szerint
besenyő községek voltak : Besenyő, Dormándháza, mely Bögér-Besenyő néven is
elfordul, Abony, Hanyi, Adács, Alatka, Atkár,
Átány, Bod, Csány, Csász, Detk, Ecsed, Erk, Füged, Heves, Györk, Hatvan, Horth,
Kaál, Deménd, Karácsond, Kerecsend, Kömlő, Nána, Pély, Rhéde, Sarud, Szaránk,
Tenk, Ugra, Vezekény, Visonta.102)
|
