A
hajdani mesterek azonban a veretsorok összeállításának variálásával, más-más
típusú szíjvégek alkalmazásával elérték, hogy az egész Kárpát-medencében
nincs két pontosan megegyező rozettás lószerszám-készlet. Ez által minden
egyes helyreállítási kísérlet komoly hibalehetőségeket is rejt magában.
Főként ha nem nyílt alkalom a veretek sírbeli helyzetének tanulmányozására."
írja egy helyütt Révész László,25
és ezzel a véleményével teljes egészében egyet kell érteni, hiszen a
nyárlőrinci rozettás lószerszám garnitúra (7. kép) is tökéletesen megfelel
eme feltételeknek. Gondolatát annyival lehet kiegészíteni, hogy a variációk
nemcsak a garnitúrák vereteiben, hanem az egyes veretek díszítő elemeiben is
megfigyelhetők. Anélkül, hogy a Kárpát-medence valamennyi valaha létezett és
ismert rozettás veretét megkísérelnénk egymás mellé állítani, a jelenleg
legismertebb lelőhelyek veretsorain keresztül is bemutatható azok
sokrétűsége. Szinte állandónak mondható a veretek közepét díszítő félgömb
alakban kiemelkedő kőutánzat", amelyet gyakran bordázott foglalat keretez,
amint az a nyárlőrinci vereteken is megfigyelhető. Ez alól indul a három
vagy négy levélből álló, veretet keretező peremnél végződő fő motívum.
Természetesen a levelek kidolgozásának számos variációja ismert, csakúgy
mint a peremeknek. A levelek lehetnek két bordával kontúrozottak,
elvékonyodóak vagy hasasodóak. A veretek többsége kör alakú vagy enyhén
ovális, esetleg hatszögletű. A peremek lehetnek laposak, duzzadtak vagy
profiláltak, egy vagy kettős kontúrozású pálcikamintával osztottak,
körbefutóak, vagy a peremből kiemelkedő, lemélyített közepű körökkel
tagoltak. Ezen alapmotívumokat váltogatva még több, egymástól alig-alig
különböző változat megalkotására nyílik lehetőség. A szíjvégek akár pajzs
alakúak, akár ötszögletűek, általában négy levélmotívummal díszítettek.
Hátterüket azonban - kihasználva a nagyobb felület adta lehetőségeket -
gyakran egyéb díszítőelemekkel is ellátják. A nyárlőrinci veretsor 24
darabja három levélmintával dísztett, kerete hat pontozott körrel tagolt.
Két példány szemmel láthatóan teljesen más öntőformában készült, míg egy
darab, az előző tárgytípus variációja. Ezen a példányon a minta kettőződött,
ami a közép-mező levélmotívumán elmosódottan, a kereten viszont igen
hangsúlyozottan érvényesül. (7. kép 18.) Ezt az eredményt úgy érték el, hogy
a veretek öntése során a negatívot" enyhén elforgatva, kétszer nyomták a
homokformába. Ugyanezt az eljárást alkalmazták - igaz kevesebb pontossággal
- a két teljesen eltérő mintázatú vereten. (7. kép 26-27.) Itt a veretek
alapmotívuma négy, kettős kontúrozású, bordákkal hangsúlyozott levéldíszből
áll, amelyet szintén a negatív elforgatásával kettőztek meg. A kevésbé
kontúrozott perem mintázata ettől szinte teljesen elmosódott, azonban így is
látható, hogy hasonlóak a Heves-Kapitányhegyen 1936-ban előkerült
darabokkal.26
26 RÉVÉSZ 2008, 196-197., 49. tábla 1-13,
Heves-Kapitányhegyen is két típusú rozetta alkotja a veretsort, azonban
külön érdekessége a leletnek, hogy ritka kivételként a két kantárrózsa
díszítése teljes egészében eltér a megszokottól abban, hogy a megszokott
sima levélmotívum helyett három körbefutó palmettadíszt alkalmaztak.
